Kreatív művészeti kihívás az Instagramon: a Folktale Week
Minden év novemberében indul egy mesebeli utazás az Instagramon, ahol a művészek szerte a világon együtt alkotnak egy hétig. Ez pedig nem más, mint a Folktale Week.
Ha még sosem hallottál erről a kihívásról, ne aggódj, most mindent részletesen elmondok, ugyanis idén én is részt vettem rajta!
A Folktale Week elnevezésű kihívás az Instagramon minden év novemberében egy hétig tart. Hét darab szót kapnak a résztvevők minden nap és ez alapján a szó alapján kell elkészíteni egy-egy illusztrációt. A Folktale Week, ahogy a nevéből sejthető, a népmesék világára helyez nagy hangsúlyt.
Mesevilág a képernyőn
Én nem követtem a tradicionális mese-vonalat se a történetben, se az illuszrációkban, hanem a saját fejem után mentem. Végül is végeredményben elmondható, hogy én is egy mesét kreáltam, ez viszont inkább felnőtteknek szól.
Mivel épp a digitális kollázs fázisomat éltem, emiatt úgy döntöttem, hogy ezt a kihívást is így fogom teljesíteni. Vettem pár üres akvarell-lapot és felfestettem pár színt gouache-sal. Ezután fogtam ezeket a lapokat, beszkenneltem, majd a színfoltokból digitálisan Photoshoppal vágtam ki az adott illusztráció „darabjait”.
Sajnos az előző Instás kihívásomnál a történetmesélés és a folytonosság nem jött össze, így ezúttal nagy erőket fektettem abba, hogy ez a hét illusztráció egy összefüggő történetet meséljen el képekben. A könnyebbség érdekében rövid történetet is írtam hozzá és az alapján álltam neki az illusztrációk kidolgozásának.
Skiccelés és vázlatolás, vagyis az ördög a részletekben rejlik
A színek és a történet előkészítése után megkezdtem a vázlatolást is. Ezt ezúttal nem a sketchbookomban végeztem el, hanem az Ipadet használtam hozzá. Felírtam a hét promptot, vagyis kifejezést és alá a képek digitális specifikációját is. Már megvoltak a fejemben nagyjából az illusztrációk, amiket el akartam készíteni, így a skiccelés rész most nagyon könnyen ment.
A vázlatolás a folyamat egy olyan fázisa, ahol a történet és a karakterek formát öltenek a papíron is. Ezek segítenek meghatározni a jelenetek dinamikáját, a karakterjegyeket és egyéb fontos elemeket. Ez a rész lehetővé teszi számomra, hogy magabiztosan indulhassak neki a végleges kép létrehozásának.
Hivatalosan általában egy-egy illusztrációhoz 6-7-8 vázlatot is szoktam skiccelni, ez azonban most elmaradt, hiszen volt már egy elég konkrét kép és hangulat a fejemben.
A művészeti kihívások pozitív hatásai
Idén ősszel a Folktale Week-en kívül volt szerencsém részt venni az októberi Inktober kihíváson is. Az erről készült blogbejegyzést itt éritek el. Nagyon élveztem mindegyik kihívást, bár az Inktober a hosszúságából adódóan kicsivel nagyobb fejtörést okozott.
De mire is jók ezek a kihívások?
A részvételnek nem csak a művészi önkifejezésre van hatása, hanem egy olyan kreatív környezetet teremt, ahol feszegethetjük a saját határainkat. A motiváció és a kitartás két nagyon fontos jellemző egy ilyen kihívás teljesítésénél.
Minden nap ki kell találni, mit is szeretnénk csinálni és ennek a kiindulópontja csupán egyetlen szó. A fantázia így elengedhetetlen egy kihívás teljesítéséhez. Nyilván könnyebb azonosulni a kihívással, ha egy olyan szót kapunk, ami közel áll hozzánk vagy megmozgat minket. Mivel a Folktale Week esetében azonban hét promptról, vagyis szóról volt szó, így itt már nagyobb a szórás is, vajon tetszik-e az adott kifejezés vagy sem. A bizonytalanság elkerülése érdekében készítettem el előre a vázlatokat, amik alapján végül dolgoztam. Így a kihívás teljesítése közben már nem érhetett meglepetés.
Az igazi kihívás a kihívásban
Az is elég nagy meló a tervezés mellett, hogy egyáltalán be tudjam fejezni a kihívást. Sokan úgy csinálják, hogy már előre megrajzolnak egy csomó napot, én azonban ezt félig-meddig csalásnak tartom. Nekem ezeknél a kihívásoknál egy fontos feltétel, hogy minden nap alkossak valamit. Számomra tulajdonképpen ez jelenti az igazi kihívást a kihívásban, hiszen gyakran veszem észre, hogy csak telnek a napok anélkül, hogy ceruzát ragadtam volna.
Ezek a művészeti kihívások nemcsak a kreativitásunkat teszi próbára, hanem a történetmesélői készségeinket is fejleszti. Egy hét alatt egy egész történet kibontakozhat képről képre.
Ha még nem vettél részt hasonló kihíváson, mindenképp tudom ajánlani. Ez természetesen nemcsak azokra vonatkozik, akik már magabiztosan rajzolnak és festenek, hanem azokra is, akik még csak most ismerkednek az alkotással.
A napi egy rajz tökéletes alapot adhat, hogy hozzászoktassuk magunkat a rajzoláshoz, mint szokáshoz. Fejlődni is lehet, vegyük csak Mimi Purnell ausztrál művészt (@mimimoo_illustration), aki úgy kezdte az Instagramos pályafutását, hogy minden áldott nap rajzolt valami apróságot egy éven keresztül.
Sok könyv és egyéb online iromány is elérhető a témában. Nekem ez a könyv van meg. Ha nagyon beakad a lemez és tényleg nem tudok magammal mit kezdeni, elő szoktam venni és inspirálódok belőle. Nagyon sok vicces és kreatív feladat található benne.
Kihívás elfogadva! Csatlakozz Te is!
Összességében rengeteget tanultam ebben az évben saját magamról ezeknek a kihívásoknak köszönhetően. Egyrészt most már tudom, hogy képes vagyok arra, hogy 8 óra munka után leüljek az íróasztalomhoz este 9 óra magasságában és nekiálljak rajzolni.
Azt is tudom, hogy képes vagyok végigcsinálni azt, amit eltervezek. Ez a tudat sok erőt adott így év végére. Amit még külön élveztem, hogy új technikákat is kipróbálhattam, illetve olyanokban is elmerülhettem, amikkel eddig egy kép erejéig foglalkoztam maximum. Úgy éreztem, hogy ez új dimenziókat ad munkámnak, hiszen ennek köszönhetően most már magabiztosabban kezelem a digitális eszközöket is például.
Ha kíváncsi vagy, hogy sikerült az idei Inktoberem, itt olvashatsz róla egy blogbejegyzést.
Ha Instagramon szeretnél rákeresni az általam megnevezett kihívásokra, használd az #inktober2023 és a #folktaleweek hashtageket, hogy mások munkáit is megcsodálhasd.
