Üdvözöllek az alkotóműhelyemben! Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatom A Dzsungel Könyve borítójának tervezési folyamatát. Az inspirációgyűjtéstől kezdve a megfelelő betűtípus kiválasztásán át a kész könyvborítóig minden lépést követhetsz. Less be a kulisszák mögé és nézd meg, hogyan készült A Dzsungel könyve!
Sokan azt hiszik, hogy a művészek csak előkapnak egy darab papírt és a festékkészletüket és bumm, máris kész van a remekmű. Sajnos ez azonban csak a tervezési folyamat legvégére igaz. Hogy odáig eljussunk, sok víznek kell még lefolynia a Dunán.
Ahhoz, hogy egyedi és figyelemfelkeltő könyvborítót tervezhessek, meg kellett alapoznom a döntéseimet és le kellett bontanom a munkafolyamatot fix lépésekre. A tervezésről és a vázlatolás fontosságáról már írtam egy másik blogbejegyzésemben, ezt itt éred el.
A közhiedelemmel ellentétben a tervezéshez van szükség a legtöbb időre. Itt a vázlatolás bír a legnagyobb jelentőséggel, de le kell szögeznem, azt megelőzi még egy lépés, ami nem más, mint az inspirációgyűjtés és az alapos kutatómunka.
Ez a fajta felkészülés hozzásegít ahhoz, hogy a folyamatot probléma- és stresszmentesen tudhassuk le. Ez A Dzsungel Könyve tervezésénél se volt másképp.
A nulladik lépés: kezdjünk neki a kutatásnak!
Mivel ezt a borítót a grafikus suli keretein belül volt érkezésem elkészíteni, így volt arra időm, hogy a tervezés megkezdése előtt elolvassam a könyvet. Ez természetesen éles munka esetén nem mindig lehetséges.
Olvasás közben rádöbbentem, hogy a Disney-s felfogással ellentétben nem teljesen gyerekeknek szóló könyv. Ez egy olyan aspektus volt, ami meghatározta a borítótervezés folyamatának bizonyos lépéseit.
A könyv befejezése után összegyűjtöttem egy pár kulcssszót, ami feltárta a könyv hangulatát és tartalmát.
dzsungel, a dzsungel törvénye, India, farkaskölyök, kis béka, emberkölyök, fekete párduc, barna medve, farkasok, óriáskígyó, trópusi növények, zöld, kalandregény, a dzsungel ura, gyerek főszereplő, farkasok nevelte, vad, természet törvénye, élet-halál törvénye, rend a természetben, kíváncsiság, felfedezés, bátorság, félelem legyőzése
Ezek mentén indultam neki az inspirációgyűjtésnek, ami a fogalmak vizualizálásával kezdődött. Lerajzoltam az összes elemet, ami A Dzsungel Könyvéről eszembe jutott.
Az inspiráció forrásai: a képek ereje
Először is egy online kereséssel kezdtem. Megnéztem, milyen gyerekkönyvek vannak a piacon, milyenek a borítók, mik közül kell a könyvemnek kitűnnie. Ezután a Google, Behance és a Pinterest segítségével nekiálltam különböző inspirációs képek kigyűjtésének.
Mivel a borítótervezés egy meglehetősen komplex feladat, így több témakörben gyűjtöttem képeket, úgymint illusztráció, szín, betűtípus vagy könyvborító. Ezekből a képekből megpróbáltam kiszűrni a visszatérő elemeket, amik a kulcsszavakhoz is kapcsolódtak.
Ezek alapján a képek alapján elkészítettem a könyvhöz tartozó moodboardot, ami magyarul hangulattáblát jelent. A moodboard egy olyan vizuális eszköz, amely segít a tervezőnek kifejezni egy adott projekt hangulatát és stílusát.
A moodboard célja, hogy inspirációt adjon és megadja a tervezési folyamat irányát. Segítségével meghatározhatjuk az elérni kívánt vizuális koncepciót. Egy moodboard általában a következő elemeket foglalja magába:
képek, amelyek a megjeleníteni kívánt hangulatot vagy stílust hívatottak kifejezni
színpaletta: a színek, amiket a tervező fel szeretne használni a projektjében
grafikai elemek, például betűtípus: a tipográfia és a szövegek elrendezésének stílusa is hozzájárul a könyvborító egységéhez
textúrák és egyéb minták: olyan elemek, amelyek a projekt részét képezhetik és megerősítik a projekt vizualitásának irányát.
Ezen kívül összeállíthatunk még szöveges anyagokat is, amelyek megmagyarázzák a moodboardon szereplő elemeket.
Hogyan segítenek a vázlatok a koncepció kialakításában
A moodboard elkészítése után elővettem a sketchbookomat és nekiálltam az összegyűjtött információk és képek alapján vázlatokat készíteni. Első körben megállapítottam a méretet és a formátumot. Puha vagy keményborítós könyvről van szó? Ha kemény, tartozik hozzá védőborító? Ha puha, ki lehet hajtani a borítóját? Milyen a könyv kötése?
Ahhoz, hogy a kreativitásomat megfelelőképpen kihasználjam és a lehető legtöbbet kihozzam a tervezés ezen szakaszából, sosem állok meg egy darab vázlatnál. De még ötnél vagy nyolcnál se. Ezúttal is összeszedtem magam és 12 db vázlatot készítettem a könyvhöz.
Láthatod, hogy nemcsak az illusztrációra koncentráltam, hanem a borítót, mint egységet kezeltem. Mivel füles védőborítót terveztem a keményborítós könyvhöz, ezért a borító összes elemét felrajzoltam és azokban próbáltam elkapni pár kusza vonallal a koncepció dinamikáját és hangulatát.
Ezek a kezdetleges rajzocskák megadják a löketet ahhoz, hogy a lehető legtöbbet kihozzam a tervezési folyamatból. Ha csak három vázlatot rajzolnék, sokkal nehezebb lenne abból választanom, hiszen három vázlat alatt még csak a lehetséges megoldások közelébe se kerülök.
A vázlatok leszűkítése a tervezés következő szakaszában kezdődik: fogtam ezt a 12 db kusza kis rajzot és kiválasztottam a négy legjobbat. Ennél a pontnál úgy döntöttem, hogy az elsődleges borítóra fogom helyezni a hangsúlyt és arra koncentrálok. Így a következő lépésben a borító fő illusztrációját dolgoztam ki.
A borító, mint egység: több, mint egy kép
Nem győzöm hangsúlyozni az egységesség fogalmát a tervezés során. Tudjuk a marketingből, hogyha a potenciális vásárló rápillant a könyvespolcra, mik azok az elemek, amik először feltűnnek neki. A tervezésnél ezeket az aspektusokat is figyelembe kell venni, ami azonban még fontosabb, hogy a borító minden eleme összhangban legyen. A borító egysége nem elhanyagolható fogalom.
Mivel a vázlatfüzetembe ceruzával terveztem a borító fő illusztrációját, így a következő lépés a digitalizálás volt. Beszkenneltem a kiválasztott négy vázlatot és a Photoshopban játszottam vele tovább. A fő borító az első dolog, amit a vásárló meglát a boltban, így ez áll a tervezés fontossági sorrendjében az első helyen.
A programban rápróbálgattam különböző betűtípusok felhasználásával az illusztrációkra a szerző nevét és a könyv címét. Ha élesben dolgoztam volna ezen a projekten, a moodboard után ez lett volna a második dolog, amit megmutatok az ügyfélnek. Ezek a vázlatok már megfelelően összeszedettek és kidolgozottak ahhoz, hogy a külső szem is értse, amit lát.
Hogyan kelt életre a borító az illusztráció segítségével
A következő szakaszban kiválasztottam azt az illusztrációt, amely a legjobban passzolt a borítóhoz. A kígyósra esett a választásom, mert úgy gondoltam, ez jelenítené meg legjobban a könyv hangulatát. Az állat izgalmas formáját a dzsungel növényeivel ötvöztem. Végül pár vércseppet is ráfabrikáltam, ezzel is visszautalva arra, hogy ez a könyv tulajdonképpen nem teljesen gyerekeknek szól.
A tervezés kezdeti lépésénél több ötletem volt arra, milyen technikával fogom elkészíteni ezt a borítót, de ezt csak most fixáltam. A technikát mindig szeretem az adott projekt hangulatához kiválasztani. Igen, vannak kedvenceim, de a kísérletezésre sose mondok nemet.
Mivel épp a kollázsos korszakomban voltam, így úgy döntöttem, hogy az illusztráció alapja egy digitális kollázs lesz, lévén, minden porcikámmal utálom a manuális kollázst. A vagdosás és a ragasztgatás nem tartozik a kedvenc időtöltéseim közé. Magát a technikát nagyon izgalmasnak tartom és mindig sajnálom, hogy nekem ehhez nincs türelmem. Addig a pontig voltam vele így, míg rá nem döbbentem, hogyha mindent digitálisan csinálok, pont, hogy a vágás-ragasztás részt úszom meg.
Számomra azonban a manuális technikák első helyet élveznek a teljesen digitálissal szemben. Így hát fogtam két papírlapot és telefestettem színekkel. Beszkenneltem a lapokat, megtisztítottam őket Photoshopban és ezekből a színfoltokból vágtam ki a kígyómat és a dzsungelt.
A ceruzavázlat alapján illesztgettem helyükre a különböző formákat és ezeket megtoldottam még árnyékkal is, hogy mélységet adjak az illusztrációnak. Digitálisan még a színekkel is játszottam egy sort, volt egy neon-szakaszom is, de a diszkó dzsungel koncepcióját végül kénytelen-kelletlen magam mögött hagytam.
A színvilág kialakítása és a borító egészének megtervezése
A kész illusztrációval ezután már csak digitálisan dolgoztam tovább. Az Adobe InDesign kiadványszerkesztő programban összeraktam a borító alapját és elkezdtem felhelyezni a kész elemeket. Az illusztrációhoz a lefixált stílus alapján készítettem kiegészítő illusztrációkat, amik a borító többi részén kaptak helyet.
A hátteret első körben fehéren hagytam, hogy ne zavarjon bele a betűtípusok kiválasztásába és a szövegek, illetve egyéb grafikai elemek felhelyezésébe. Miután megvolt a koncepció és a szövegek megfelelő hierarchiája, frissítettem az illusztrációt és megkezdtem a háttérszín- és textúra kiválasztásának procedúráját. Az is felmerült bennem, hogy fehéren hagyom a borítót, mert valahogy ez az opció is működött a szememben.
Végül azonban nyolcvanezer textúra és szín letöltögetése és beillesztése után mégis a zöldnél ragadtam le.
Utolsó csepp kreativitás: a végső simítások
A kész koncepció alapján átfésültem a borítót, esetlegesen megváltoztattam pár elem elhelyezését, például a dzsungel növényeit a hátsó borítóról rálógattam a gerincre, majd végül késznek nyilvánítottam A Dzsungel Könyve borítóját.
A blogbejegyzésemet azzal kezdtem, hogy kiemeltem a vázlat fontosságát. Azt sem szabad azonban kihagyni a gondolatmenetből, hogy ne ragaszkodjunk túlzottan a lefixált vázlatokhoz. Van olyan, hogy a tervezési szakasz kezdetén azt gondoljuk, bizonyos dolgok simán működni fognak, viszont mikor tényleg ahhoz a lépéshez érünk, rájövünk, hogy hülyén néz ki minden.
Ez is a procedúra része. Ha elakadásba ütközünk, érdemes újra elővenni a moodboardot és a kezdet kezdetén összeszedett képgyűjteményt, hátha rábukkanunk olyan elemekre, amik segítenek átlendülni.
Láthatod, hogy a színek megtervezésénél a borítónak először egy halvány sárgás homogén hátteret terveztem. A tervezés utolsó szakaszában azonban rájöttem, hogy szükség van valami olyan extrára, amire a vázlatolásnál nem gondoltam. Mi lenne, ha belevinnék valami textúrát és halványítanék a háttérszínen? Így született meg ez a halványzöld alapú borító, amit egy szemcsés textúrával ötvöztem.
Kreatív partnerség: a megrendelői visszajelzés értéke
Ez a projekt sajnos nem volt éles, nem egy könyvkiadóval dolgoztam együtt, így az ügyfélkommunikációról eddig alig volt szó.
Ez azonban nem épp egy elhanyagolható aspektus, hiszen a megrendelőnek is rendkívül sok beleszólása van a tervezési folyamatba. A megfelelő időközönként megejtett konzultációk segítenek elkerülni az esetleges félreértéseket. Ha már a tervezési folyamat kezdetén teljesen bevonjuk az ügyfelet, úgy sok bosszankodást spórolhatunk meg magunknak. Senki sem szereti az utolsó lépésnél elölről kezdeni az egész projektet.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mi, illusztrátorok, nem a megrendelő keze vagyunk. Partnerek vagyunk a projektben, a megrendelő és az illusztrátor tudása kiegészítheti egymást.
A tervezés folyamán a folyamatos visszacsatolás és a tervezés megkezdése előtti brief pontos meghatározása hozzásegít ahhoz, hogy a projekt mindkét szemszögből a lehető legnagyobb minőségben és gondossággal kerüljön kivitelezésre.
Végezetül, itt láthatjátok a kész borítót:
Remélem, fellebbentettem a fátylat arról, hogyan is dolgozik egy illusztráció és mi zajlik pontosan a kulisszák mögött a tervezés folyamán.
Ha még több háttérinfót szeretnél megtudni, milyen is egy illusztrátor élete, feliratkozhatsz a hírlevelemre: